Illeték csökkentése egyesek szerint megoldható azzal ingatlan adásvétel esetén, hogy a vevő haszonélvezeti jogot alapít a szülő/gyermek/házastárs részére. A bejegyzésben ennek a jogszabályi alapját járjuk körbe.
Illeték kapcsán időről időre előjön egy „tuti” megoldás, hol az ügyfél maga találta a neten, hol „NAV-os ügyintéző tanácsolta”, illetve még olyan is volt, hogy az eladó ingatlanos ügyvédje javasolta. Adná magát a lehetőség, hogy rögzíti az ember a megbízási szerződésben, hogy tájékoztatta arról az ügyfelet, hogy ez nem egy jogszerű megoldás ingatlan adásvétel esetén, a lakásvásárlás költségei ezzel nem csökkenthetők. De mégis csak arról van szó, hogy ennek a csoda módszernek semmiféle jogszabályi alapja nincs. Mi pedig jogellenes szerződésre nem tehetünk ügyvédi ellenjegyzést.
Ingatlan adásvétel illetéke
Kezdjük az alapokkal: lakásvásárlás esetén a vevő köteles visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Ennek mértéke alapvetően 4%. A 4%-os illeték a lakás vételárából számolódik – kivéve ha a NAV nem fogadja el a szerződéses értéket és saját értéket állapít meg, de ez lakásvásárlásnál nagyon ritka.
A 4%-os illeték alapja (azaz amiből számoljuk az illetéket) a terhekkel nem csökkentett forgalmi érték. Nem vonjuk le tehát a jelzáloghitel vagy más teher értékét. Van viszont kivétel: az illetéktörvény 20. §-a kimondja, hogy ha az ingatlan adásvétellel egyidejűleg haszonélvezeti jogot is alapítanak, akkor a haszonélvezeti jog illetéke külön számolandó: meg kell állapítani a haszonélvezeti jog értékét és azt levonni a vételárból. Ilyenkor a haszonélvezeti jog illetékét a haszonélvező fizeti, a vagyonszerzés illetékét pedig a tulajdonos.
Az energiamegmaradás törvénye - itt is mumus, nem csak a fizikaórán
A recept tehát egyszerű: ha valaki vesz egy 100 millió Ft-ot érő ingatlant, akkor alap esetben 4%-os, azaz 4 millió Ft-os illetéket kell fizetnie. Ha mellé még alapítanak egy haszonélvezeti jogot egy 20 éves személy javára, akkor a haszonélvező fiatal 50 millió Ft után fizet illetéket, a tulajdonos pedig szintén 50 millió Ft után – mind a ketten 4%-ot. A tulajdonos fizet 2 millió Ft-ot, a haszonélvező is. Láthatjuk, hogy ugyanúgy 4 millió Ft illetéket fizettek, mintha csak tulajdonos vásárolt volna és nem alapítanak haszonélvezeti jogot.
Újra: ha haszonélvezeti jogot is alapítanak, akkor csak annyi történik, hogy az eredeti 4%-os illeték több személy között oszlik szét. Mire fel tukmálják akkor a „hívők” a trükköt?
Haszonélvezeti jog alapítás szülő javára - tényleg működik?
Nem. De gondolom ettől bővebb kifejtést szeretnének.
Mármint nyilván lehet ilyet csinálni, de ezzel nem csökkentjük a fizetendő ingatlan vásárlási illetéket. A hívek szerint a megoldás nyitja az illetéktörvény 17. § (1) p) pontja. Ez azt mondja ki, hogy illetékmentes az egyenesági hozzátartozók közti ingatlan ajándékozás – ide tartozik a haszonélvezeti jog ajándékozása is. Az illetéktörvény 20. § pedig azt mondja ki – ahogy azt fent írtam -, hogy ha az ingatlan adásvétellel egyidejűleg alapítanak haszonélvezeti jogot, akkor a haszonélvezeti jog értékét le kell vonni.
Jön is a hibás következtetés: a vevő a saját szülője javára alapít haszonélvezetet, ingyenesen, így az a fent írt „p)” pont szerint illetékmentes. A saját – tulajdonosként fizetendő – illetékét viszont csak a haszonélvezettel csökkentett érték után kell megfizetni. Pofonegyszerű! Akkor mi a csapda? Az, hogy ez nem így van.
Az adásvétel folyamata
Ezen a fülön már írtam korábban, hogy hogyan is zajlik egy ingatlan adásvétel, most nem erről szeretnék beszélni.A jogászok egymás között egy latin mondással rendeznék le a most írtak tanulságát: „nemo plus iuris…” Ez a latin mondás annyit tesz, hogy senki nem tud olyan jogot átadni, ami neki nincs. Tehát például én hiába szeretnék haszonélvezeti jogot alapítani a szomszédom ingatlanára a nejem javára, mivel nem vagyok tulajdonos, a földhivatal köszöni szépen a próbálkozást, de elutasítja. Hiszen a tulajdonos tud csak ilyet alapítani.
Ahhoz tehát, hogy én vevőként haszonélvezeti jogot alapíthassak a szüleim vagy bárki más számára az kell, hogy én tulajdonos legyek – amíg nem teljesül az adásvétel, addig nem vagyok tulajdonos. Ha tulajdonos lennék, akkor valóban ingyenes lenne a haszonélvezeti jog alapítás édesapám részére, de vevőként még nem vagyok az.
Az adásvételkor történő haszonélvezeti jog alapításnál tehát csak az eladó tud haszonélvezeti jogot alapítani – mivel ő a tulajdonos. Ez akkor is így van, ha telerakjuk a szerződést jogi halandzsával vagy azt írjuk, hogy a haszonélvezeti jogot a „Szerződő Felek” alapítják, hogy elmaszatoljuk, hogy mi is történik. Ez utóbbi egyébként elég gyakori a szerződésekben. Bár én polgári jog vizsgáztatás során nem nézem jó szemmel, ha ilyennel próbál maszatolni a vizsgázó…
Az eladónak mindenesetre nem egyenesági rokona az én édesapám, azaz az alapítás nem lesz illetékmentes, hanem a haszonélvezeti jog értéke után 4%-ot vagy 9%-ot kell fizetni (attól függően, hogy ellenérték fejében történt vagy ajándékként; nyilván 4%-os illeték lesz egyébként).
Összefoglalva: ahhoz hogy a vevő haszonélvezeti jogot tudjon alapítani az egyenesági hozzátartozója javára (és megillesse az illetékmentesség), ahhoz az kell, hogy tulajdonos legyen. De ha tulajdonossá válik, akkor meg kell fizetnie a 4%-os illetéket, tehát már felesleges az illeték megúszása miatt haszonélvezeti jogot alapítani. A lakásvásárlás költségei ezzel nem csökkenthetők.
Butaságot beszél ügyvédúr, nekem engedtek már el így illetéket!
Sajnos tényleg sok esetben előfordul, hogy „benézi” a NAV-os ügyintéző és nem vezeti össze a haszonélvezeti jog alapítását a tulajdonszerzéssel. Erről egyébként a borzalmas „B400”-as adatlap is tehet, amit ki kell töltenünk az illetékkiszabáshoz: olyan a rendszere, hogy el lehet vele mismásolni az illetékkedvezményeknél.
Viszont, ahogy azt fent írtam, ennek a megoldásnak nincs jogszabályi alapja. Így én biztosan nem alapoznék arra, hogy hátha nem veszi észre az ügyintéző. Nálam ilyen ügyletet egyébként sem kötnek, mert nem vállalom.
Ingatlanos ügyvéd kollégáknak is el szoktam mondani: az ingatlanügyletek a legkönnyebben ellenőrizhető ügyvédi tevékenységek. Minden adásvételnél ott egy ügyvéd. Minden adásvételnél ott kell lennie egy számlának is, ezt ellenőrizni voltaképpen pár gombnyomás lenne a NAV-nak. A kutya egyébként ott van elásva, hogy aki egyszer csinálta ezt a trükköt, az csinálta másik adásvételnél is: így egy ellenőrzésnél csak rá kell szűrni azokra az adásvételekre, ahol az az ügyvéd járt el és történt a szerzéssel egyidejűleg haszonélvezeti jog alapítás. És egy ilyen mustra nem lesz jó sem az ügyfélnek, sem az ügyvédnek.
Maradjunk jogszerű keretek között – azok sem annyira rosszak.