Illetékkedvezmények lakásvásárláskor
Illetékkedvezmények vehetők igénybe amikor ingatlan adásvételi szerződést kötünk. Az ingatlan vásárlás illetéke az egyik költség, amit az adásvétel ügyvédi munkadíj mellett kell fizetnünk egy ingatlan adásvétel során. Ebben a bejegyzésben bemutatom a leggyakrabban használt kedvezményeket. A konkrét kedvezményre való jogosultságot mindig ellenőrizze, kérje az adásvételes ügyvéd tanácsát. Ebben a bejegyzésben nem fog egy találni semmit arról a butaságról, hogy haszonélvezeti jog alapítással csökkentsék az illetéket: ebben a bejegyzésben írtam meg, hogy miért.
Az illeték mértéke alapvetően a vételár 4%-a.
Illetékmentesség, illetékkedvezmények
A bejegyzésben inkább a mentességekre megyek rá, viszont nem térek ki az úgynevezett személyes mentességekre. Pl. a Magyar Állam nem köteles illetéket fizetni, stb. Akire ezek a mentességek vonatkoznak, úgyis tud róla.
Az illetékkedvezmények nagy részét az úgynevezett B400 adatlapon kell kérni, de sok mentességnél lehetőség van legkésőbb a fizetési meghagyás (ebben küldi ki az illetéket a NAV) véglegessé válásáig kérni a kedvezményt. Az illetékkedvezmények lakásvásárláskor általában nem vonhatók össze, tehát választani kell.
Cserepótló vétel
Ez az illetékkedvezmény akkor érhető el, ha a vásárlást megelőző három éven belül vagy az azt követő egy éven belül lakóingatlant értékesítünk. Ilyenkor az illetéket az alapján számolják ki, hogy a vásárolt lakás mennyivel értékesebb, mint az eladott. Ha a megvásárolt lakás forgalmi értéke kisebb vagy megegyezik az eladott lakással, akkor nincs illeték.
Fontos, hogy csak az egymást követő ügyleteknél lehet igénybe venni az illetékkedvezményt. Tehát ha 2 lakást ad el és 2 lakást vásárol, akkor csak úgy lehet ilyen kedvezményt érvényesíteni, ha időben egymást követi a két ügylet (azaz ha először eladja a 2 lakást, akkor az első lakásra bukja a cserepótló vétel kedvezményt).
Lakóház építése 4 éven belül
Telekvásárlás esetén, ha vállalja, hogy 4 éven belül lakóházat épít, akkor illetékmentes lehet az ingatlan adásvétel. A lakóház méretének el kell érnie a maximális beépíthetőség 10%-át (hogy ne csak alibi-ház legyen az illetékmentesség miatt). A 4 éves határidő után a NAV megkeresi az építési hatóságot, hogy építettek-e házat. Ha nem építettek, akkor büntetőadóval kell megfizetni az illetéket.
Az esetek nagyobb részében itt azért alkalmaznak büntetőadót, mert kicsúsznak az építkezéssel a 4 évből (nem azért, mert nincs szándék) és nincs meg a használatbavételi 4 év elteltével. A szabály ebben a tekintetben szigorú: ha nincs használatbavételi, akkor erre az illetékmentességre nem jogosultak.
CSOK Plusz
Ahogyan a kivezetett CSOK-nál is volt, azok akik igénybe veszik a CSOK Plusz támogatást, illetékmentességet kapnak. Az illetékmentesség azokra a vásárlásokra vonatkozik, amik megfelelnek a CSOK Plusz feltételeinek. (Szándékosan nem írom most ide a vételárral kapcsolatos korlátozásokat, mert azok változhatnak)
Családon belüli ügylet illetékkedvezmények
Illetékmentes, ha egyenesági rokontól vagy házastárstól vásárolunk. Érdekesség, hogy a testvérre nem vonatkoznak ezek az illetékkedvezmények, náluk csak ajándékozási illeték nincs. Bár egyértelmű, de érdemes figyelni: ha egy házaspár megveszi egyikül szüleitől az ingatlant, akkor csak az egyiküknek illetékmentes (hiszen a házastárs nem lehet a szülők egyenesági rokona). De ha az egyik házastárs megveszi, természetesen utána ő is eladhatja a házastársának illetékmentesen (vagy oda is ajándékozhatja).
35 év alattiak első lakásszerzése
Sajnos az ország nagy részén már elég kérdőjeles illetékkedvezmény, ez ugyanis azt mondja ki, hogy amennyiben a 35 év alattinak ez az első lakástulajdona és az egész ingatlan értéke nem több, mint 15.000.000,- Ft, akkor csak az illeték felét kell megfizetni. A 15 millió Ft-os korlát már több mint 10 éve változatlan, egyre kevésbé reális az ország nagy részén, hogy ekkora összegért valaki ingatlant tudjon vásárolni. Egy 15 millió Ft-os ingatlannak egyébként 600 ezer Ft lenne az illetéke.
Részletfizetési illetékkedvezmények
Mindenki aki első lakástulajdonát szerzi, jogosult 12 havi pótlékmentes részletfizetésre. Ezt a B400-as nyomtatványon kell jelölni. Itt nem számít az ingatlan értéke.
Mindenki más, akinek illetékfizetési kötelezettsége legfeljebb 1 millió Ft, jogosult évente egy alkalommal szintén 12 havi pótlékmentes részletfizetést kérni. Ezt a részletfizetési kedvezményt automatikusan megadják. Ezt egy külön nyomtatványon kell kérni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy legfeljebb 25 millió Ft lehet az illeték alapja (itt nem az egész ingatlan értékét kell nézni). Akkor is jár ez a kedvezmény, ha mondjuk cserepótló vételnél a különbözet maximum 25 millió Ft, mindegy hogy amúgy az ingatlan értéke mekkora.
Mindenki más kérhet részletfizetést, de ekkor indokolni kell, hogy miért vagyunk rá jogosultak. Jó tanács: viszonylag jól meg szokták indokolni, hogy miért NEM tudják most megfizetni az illetéket. Viszont azt is bele kell írni, hogy később miért fogják tudni könnyebben megfizetni mint most. Pl. most le vannak égve, de 2 hónap múlva kapnak éves bónuszt a munkahelyen vagy most vállaltak másodállást és akkorra már onnan is jön fizetés. Tehát hihetően elő kell adni – és igazolni amit lehet -, hogy később miért lenne könnyebb kifizetni.
Pár éve egy ügyfelem így kapott 5 havi fizetési haladékot és 12 havi részletfizetést: volt egy meghiúsult adásvétele (erre elment egy csomó pénze), összetörte a kocsiját, egy felújítandó lakást vásárolt, átverték a mesterek, viszont egyúttal igazolta azt is hogy akkor kezdett vezető beosztásban egy új cégnél, a szerződésében pedig ott volt hogy mikor és milyen bónuszokat kap. Tehát látták, hogy most éppen nem jó a pénzügyi helyzete, de reális esély van ennek javulására.